RATTUS NORVEGICUS
Vándorpatkány
Megjelenése:
Zömök testalkatú, a házi patkánynál (Rattus rattus) nagyobb méretű rágcsáló. Feje alapján is megkülönböztethető az előző fajtól: fülei és szemei arányosan kisebbek, orra tompán végződik. A felnőttek általában 250-300 gramm tömegűek, de a legnagyobb példányok testtömege akár az 560 grammot is elérheti. A maximális fej- plusz testhossz 260 mm, míg a farok ennél mindig rövidebb. A bunda színe a hasoldalon szürkésfehér, a hátoldalon barnás- vagy vörösesszürke. Alkalmanként feketés árnyalatú példányai is előfordulnak.
Életmódja:
Távol-keleti eredetű faj, amely az ember közvetítésével (főként a hajózással) világszerte elterjedt. Latin neve onnan ered, hogy először Norvégiában írták le, 1769-ben. Szoros kapcsolatban él az emberrel. A településeken belül az épületekben illetve az épületek alatt, a pincékben, valamint a csatornahálózatban és a kikötőkben fordul elő gyakran. Vidéken főként gazdasági épületekben és állattartó telepeken talál kedvező életfeltételeket. Azonban gyakorlatilag bárhol megtelepedhet, ahol rendelkezésére áll a táplálék, az ivóvíz és megfelelő búvóhely. Járatait jellemzően a talajban alakítja ki. A patkányjárat központi része a fészek, amely a járatrendszer kiszélesedése, itt történik az utódok nevelése is. A járatrendszernek a bejáraton kívül minden esetben több menekülő nyílást is része, az utóbbiak gyakran félig fedett helyre nyílnak.
Szinte bármit elfogyasztanak, de ha lehetőségük van választani, előnyben részesítik a gabonát, a húst, a halat, a diót, valamint bizonyos gyümölcsöket. A vízfogyasztásuk a táplálék nedvességtartalmától függően napi 15-30 ml közötti.
Jellemzően éjszakai aktivitásúak, nappal csak ott mozognak, ahol tömeges a jelenlétük. Látásuk jóval kevésbé fejlett, mint szaglásuk, hallásuk, íz- és tapintóérzetük, emellett színvakok.
A megtermékenyítést követő 21-23. napon általában 6-12 kölyök születik. Az újszülött patkányok csupaszok, szemük zárt, de a fejlődésük nagyon gyors. 2,5-3 hetes koruktól képesek szilárd táplálékot fogyasztani, 3-4 hetesen már teljesen önállóak és 3 hónaposan ivarérettek. A nőstények 4-5 naponta fogadóképesek, és a szülést követő 1-2. napon ismét párosodhatnak. Jellemzően azonban két szaporodási időszak különül el, egy tavasszal és egy ősszel. Egy átlagos nősténynek évente 4-6 alomja lehet, és kb. 20 kölyköt nevelhet fel sikeresen.
Élettartama maximum 3 év, de a szabadban élő populációkban jellemzően csak 18 hónap.
Tanulékonyak, ügyesen másznak, gyorsan futnak és jól úsznak.
A jellemző mozgáskörletük olyan helyen, ahol a táplálék és az ivóvíz rendelkezésre áll kb. 30-50 méter sugarú kör, de ennek a távolságnak a tízszeresét is bejárhatják éjszakánként.
Elterjedése:
Kozmopolita faj, Magyarországon is gyakori. Tenyésztett változatai a laborpatkány, illetve a kedvencként tartott csuklyáspatkány.
Jelentősége:
A murintífuszt, a leptospirosist, a trichinellosist és a salmonellosist közvetíti emberre. Harapásakor a sebbe különböző kórokozók kerülhetnek, amelyek emberi megbetegedést idézhetnek elő (patkányharapási láz). A pestis terjesztésében elsősorban a házi patkánynak volt/van jelentős szerepe.
Az élelmiszert és a takarmányt fogyasztja és eközben szennyezi is. A termények tárolására szolgáló helyeket, göngyölegeket is károsítja. Tevékenysége során jelentős károkat okozhat a víz- és szennyvízhálózatban, az elektromos és egyéb földalatti vezetékekben, valamint a gátakban és árvízi töltésekben.
Forrás: mege.hu
